Magyarország többet támadott, Románia Ghioane góljával mégis nyert.
A Marian Cozma emlékéért megrendezett Magyarország-Románia labdarúgó barátságos mérkőzés remekül szolgálta a két csapat felkészülését az őszi, nagyon fontos, világbajnoki selejtezőkre. Némi szarkazmussal azt is mondhatnánk, Magyarország bízhat a rossz főpróbát remek előadás követi színházi klisében, míg Románia, főleg a második félidőben, gyakorolta a Stade France-ban bemutatandó védekezést. Bár Murphy szerint, ami rosszul kezdődik, a még rosszabbul ér véget.
Maga a találkozó nem kezdődött rosszul, az első percekben mindkét csapat előtt adódott egy-egy kisebb lehetőség. Aztán ellaposodott a meccs, mindkét együttes rengeteget hibázott, szórták el a labdákat, kapkodó volt a játék, így helyzet nem nagyon alakulhatott ki. A 20. percben aztán egy beívelést Vanczák csúsztatott meg, Coman nagy bravúrral szögletre mentett. A sarokrúgást követően a hazai játékosok kétszer is eltalálták a kapufát, igaz, a szlovák játékvezető -talán túlságosan könnyen- támadó-szabálytalanság miatt már lefújta az akciót. Tíz perccel később ismét Comannak akadt dolga, amikor a Ghioanén irányt változtató labdát kellett kiütnie.
A román csapat még ennyire sem tudott Babos kapuja közelébe kerülni, Marica és Nicu kósza lövései jócskán elkerülték a célt. Aztán a 44. percben Mara kapott egy labdát a jobb szélen, beadását Vanczák csak csúsztatni tudta, a labda a teljesen üresen maradt Ghioane elé került, aki nagyon szépen csavarta el azt a hosszú felsőbe.
A szünetben Erwin Koeman kettős cserére szánta el magát, Huszti és Dzsudzsák helyett Rudolf és Gera állt be. Főleg utóbbi produktuma hozott új színt a csapat játékába, élvezetes csatákat vívott a jobb oldalon Nesuval. A második játékrészben Románia teljesen beszorult a saját térfelére, veszélyes akciót szinte képtelen volt vezetni. Magyarország ezzel szemben mindent megtett az egyenlítés érdekében ám Gyepes, Juhász, Torghelle, Gera, Hajnal, Rudolf számtalan lövése vagy fejes, sokszor csak centikkel, de elkerülte a kaput. Gera remek akciója végén pedig Chivu vetődött bele önfeláldozóan Hajnal lövésébe.
Razvan Lucescu csapata szinte semmit nem támadott a szünet után, mindössze egy komolyabb helyzetet alakítottak ki a találkozó vége felé. Ha ez a Piturca-időszakra emlékeztető játék szándékos volt és ezzel gyakorolták a párizsi taktikát, akkor sikeresnek mondható. Ha viszont a magyar csapat volt képes ekkora nyomás gyakorolni, akkor ez csak a hazaiakra hízelgő.
Erwin Koeman számára a mérkőzésnek két nagyon fontos tanulsága lehet. Egyrészt, hogy a védelembe hosszú idő után visszatérő Gyepesre lehet számítani. Másrészt pedig, Huszti, Dzsudzsák, Hajnal és Gera kétségtelenül a legjobb magyar játékosok jelen pillanatban, a holland szakembernek pedig találnia kell egy felállást, amelyben mind a négyen egyszerre a pályán lehetnek.
Érdekes mellesleg, hogy egyik szakvezető sem cserélt kapust, pedig ugye barátságos találkozóról volt szó és mindkét keretben három hálóőr kapott helyet.
Magyarország-Románia 0-1
Magyarország: Babos - Bodor (Vadócz 82.), Gyepes (Fehér 74.), Juhász, Vanczák - Dárdai (Tóth), Dzsudzsák (Gera 45.), Hajnal, Halmosi, Huszti (Rudolf 45.) - Torghelle (Priskin 78.)
Románia - Coman - Dananae (Maftei 39.), Chivu (Constantin 81.), Radoi (Goian 60.), Nesu - Apostol, Ghioane, Mara (Roman 74.), Nicu (Codrea 60.) - Danciuelscu (Surdu 45.), Marica
gól: Ghioane (44.)
